MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Home
Museum Search museums
Collection Search collections
Object
All objects Advanced search Timeline "Image wall"
Contact

Search

search

Erkel Ferenc Múzeum, Gyula

Erkel Ferenc Múzeum, Gyula

Kossuth u. 17.

5700 Gyula

Tel: +36 66 650 218

Museum's website

A 2013. január 1-jétől az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft-hez tartozó Erkel Ferenc Múzeum az ország egyik legrégebbi múzeuma. A magyarországi vidéki múzeumok közül harmadikként jött létre 1868-ban. A múzeum létrehozása Gyulán, az akkori megyeszékhelyen, Mogyoróssy János (1805–1893) nevéhez fűződik, aki könyv-, térkép-, érem-, régiség- és fegyvergyűjteményét 1868-ban Gyula városának ajándékozta egy létrehozandó múzeum céljából.
A gyulai múzeum 1874-től 1920-ig megyei múzeumként működött, igazi fenntartója pedig az első 20 évben az 1874-ben létrejött Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat lett, mely elnökévé Göndöcs Benedeket, múzeumőrré, vagyis a megyei múzeum igazgatójává pedig Mogyoróssy Jánost választotta meg. A Társulat évkönyvsorozatában olyan tanulmányok jelentek meg, melyek máig nélkülözhetetlenek a régészeti, történeti, irodalmi és néprajzi kutatások szempontjából.
A megyei múzeum két évtizedig, a Vármegyeháza (ma gyulai Városháza) udvarán létrehozott melléképületekből kialakított fonóházban kapott helyet, és itt nyílt meg a múzeum első kiállítása is. 1894-ben feloszlott a Társulat, s egy évvel később megalakult a Békés megyei Közművelődési Egyesület. Egy új önálló múzeumépület felépítéséről már az Oláh György alelnök és Karácsonyi János főtitkár vezetésével létrejött új egyesület döntött. Így épült meg a megye első, kimondottan múzeumi célokra szánt épülete, amit 1895-ben adtak át a gyulai Népkertben.
Domonkos János egy rendezett intézményt vett át Fürdök István korábbi igazgatótól: a tárgyak mindegyike leltározott volt, a múzeum állami felügyelet alatt és államsegéllyel működött. Domonkos 1909. évi nyugdíjba vonulása után újra hanyatlásnak indult a múzeumügy, elhunyt Göndöcs Benedek és Oláh György, s eltávozott a városból Karácsonyi János és Zsilinszky Mihály. Domonkos többszöri kérése, hogy az intézményt vegye át Gyula városa, a háborús körülmények miatt nem valósulhatott meg. A megyei múzeum városi kezelésbe adására hivatalosan 1921. április 2-án került sor, de a Gyulai Városi Múzeum igazán csak a Gyulai Közművelődési Egyesület 1925. március 8-i megalakulása után kezdte meg működését. Csige Varga Antal, a város által megbízott intézményvezető újfent számtalan problémával szembesült: nincs megfelelő leltár, a helyiség szűk, elhanyagolt, a gyűjtemény rendezetlen és hiányos.
Több évtizedre nyúló pozitív változást Implom József 1928. évi igazgatói kinevezése hozott az intézmény életében. Implom idejében került át a múzeum anyaga a népkerti épületből a ma Implom nevét viselő, hajdani polgári fiúiskolába, ő indította el a múzeumban a tervszerű tudományos munkát, rekonstruálta a gyűjteményi leltárt, restauráltatta a tárgyakat, és új kiállítást rendezett. Soha nem látott mértékben gyarapodtak a gyűjtemények, nőtt a látogatószám, folytatódtak a régészeti ásatások, és elindult a Gyulai Dolgozatok című kiadványsorozat. A múzeumtörténet virágzó korszakát viszont megtörte a II. Világháború, a gyűjtemények nagy része megsérült vagy megsemmisült.
A múzeumnak az akkori Park Szállóba történő költöztetése már az új igazgató, Lükő Gábor feladata volt. A múzeum átköltöztetése időszakában került át a megyeszékhely Gyuláról Békéscsabára. 1951. január 1-jén megtörtént a múzeumok államosítása, így az intézmény Gyulai Állami Múzeum néven működött tovább, majd központi döntésnek köszönhetően április 2-ától az Erkel Ferenc Múzeum nevet vette fel. Központi költségvetésből, minisztériumi irányítás alatt működött tovább.

Lükő Gábor fő érdemei között tartjuk számon hogy a tematikus kiállításokat rendezett, megszervezte a múzeumbaráti kör elődjét, a Múzeumi Bizottságot, néprajzi tárgyakkal gyarapította a gyűjteményt, elkezdte a múzeum anyagának a leltározását, megnyitotta az első állandó várostörténeti kiállítást.
Az 1958-ban Gyulára érkező Dankó Imre nevéhez köthető a múzeumi hetek rendezvénysorozat. Átszervezte a múzeumbaráti kört, emlékművet emelt Mogyoróssy, tiszteletére, emléktáblákat avatott a jeles személyiségeknek, elindította a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai című sorozatot, bekapcsolta a múzeumi munkába a városi értelmiséget és a diákokat.
A gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962-ben került át állami kezelésből a megyei tanács kezelésébe, s ezzel tulajdonképpen a gyulai múzeum elveszítette korábbi önállóságát. A gyűjteményeket az 1964-ben Gyulára érkező Szilágyi Miklós költöztette jelenlegi helyére. Kialakította az új raktári rendet, elvégezte a tárgyak revízióját, emlékszobát rendezett Erkel Ferenc szülőházában, megnyitotta a várbeli első állandó kiállítást, amelyhez kiállítás-vezető füzetet is megjelentetett.
Bencsik János 1976-tól kezdődően kiterjesztette a néprajzi kutatásokat a gyulai járás egész területére, az Erdős Kamill anyaggal megalapozta a múzeum napjainkra országos jelentőséggel bíró cigány gyűjteményét, s a múzeum gyűjteményébe vonta a Ladics család anyagát.
Czeglédi Imre 1985-ben kezdődő igazgatósága alatt nyílt meg az Erkel Emlékház állandó kiállítása, de az új igazgatónak jelentős szerepe volt a századforduló polgári életmódját bemutató Ladics-ház megnyitásában is. Czeglédi Imre tevékenysége alatt érték el a gyulai múzeumi kiállítóhelyek a legmagasabb 348443 fős látogatottságot.
Havassy Pétert igazgatása idején a Dürer Teremben évente új kiállítások nyíltak meg, melyekhez kapcsolódóan elindult a máig megjelenő Gyulai Katalógusok sorozat. Ebben az időszakban, 1997-ben a múzeumba került Sík Ferenc gyűjteménye.

Múzeumi gyűjtemények

Az Erkel Ferenc Múzeum működésének 145 éve alatt igen gazdag és értékes muzeális anyag került az intézmény gyűjteményeibe. A múzeum leggazdagabb anyaga a régészeti gyűjtemény, amely az évtizedek óta folyó ásatások során előkerült 34942 leletet, tárgyat foglalja magában. A néprajzi gyűjtemény 10154 tárgyat számlál, de komoly értéket képviselnek a múzeum képzőművészeti, iparművészeti (633 db) és numizmatikai (1601 db) gyűjteményei is. A helytörténeti kutatások alapját szolgálja a 2570 tárgyból álló történeti anyag. Kiemelt fontosságú az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza (1592 db). Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonát képezi a felbecsülhetetlen értékű, briliánsokkal ékesített Erkel Aranykoszorú. Önálló gyűjteményként szerepel a Sík gyűjtemény (427 db), amely Sík Ferencnek, a Várszínház néhai művészeti vezetőjének, főként néprajzi tárgyakat tartalmazó hagyatékából áll.
Fontos megemlíteni még az intézmény cigány gyűjteményét és archívumát, amelynek alapját Erdős Kamill cigánykutató hagyatéka és Bencsik János gyűjtései nyomán a múzeumba került tárgyak képezik. A gyűjtemény és az archívum anyaga a cigányság kutatói számára máshol nem elérhető, kuriózumnak számító adatokat szolgáltat. Az 1950-es évektől folyamatosan román nemzetiségi anyag is került a múzeumba. A néprajzi gyűjtemény részét képező román anyag egységet alkot a Munkácsy Múzeumban lévő román gyűjteményrészekkel, hiszen ezek elhelyezése a mindenkori raktározási lehetőségek függvénye volt.
Nem elhanyagolható, hogy a múzeum több mint 10000 kiadványt számláló könyvtárral és értékes anyagot tartalmazó segédgyűjteményekkel (adattárak, fotótár, hangzós anyag gyűjtemény) is rendelkezik. A múzeum nyilvántartásában szereplő hangfelvételek felülmúlhatatlan értéket képviselnek a néprajzi, nyelvészeti, népköltészeti, népzenei kutatások számára. A 40 db hangszalagon és 276 kazettán megőrzött felvételek számos magyar, román és cigány néphagyományt, szokást, hiedelmet őriznek meg hangzós formában. Az utóbbi években megtörtént ezek nagy részének digitalizálása.
Az intézmény, fennállása alatt, a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyvei, a Gyulai Dolgozatok, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai és a Gyulai Katalógusok címeken megjelent kiadványsorozatok keretében eddig összesen 96 kiadványt adott ki. (A kiadványok pdf formátumban elérhetők az Hungaricana honlapján: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/magyar_muzeumi_digitalis_konyvtar/

Collections:

"Régészeti gyűjtemény"
"Néprajzi gyűjtemény"[1]Show object
"Numizmatikai gyűjtemény"
"Helytörténeti gyűjtemény"
"Iparművészeti gyűjtemény"
"Képzőművészeti Gyűjtemény"
"Lajos Ferenc és kortársai grafikai gyűjteménye"
"Bene Lajos hagyatéka"
"Kohán grafikák"
"Kohán festmények"
"Sík Ferenc hagyaték"
"Erkel-gyűjtemény"
"Ladics-hagyaték"

Objects: