MúzeumDigitár

Home
Museum Search museums
Collection Search collections
Object
All objects Advanced search Timeline "Image wall"
Contact

Search

search

Pannonhalma Főapátsági Múzeum

Pannonhalma Főapátsági Múzeum

Vár 1.

9090 Pannonhalma

Tel: 06-96/570-220

Museum at map

Egy kolostor önmagában nem kívánja meg a művészeti alkotások jelenlétét és gyűjtését. Mégis, egyrészt az istentisztelet igényel bizonyos szintű művészi alkotásokat, másrészt a régi kolostorok, mint az általános emberi kultúra őrzői és továbbadói szükségszerűen többé-kevésbé múzeumokká válnak.
A gyűjteményekkel való tudatosabb foglalkozás és azok fejlesztése elsősorban a szerzetnek 1802 után vállalt új munkakörével függ össze. Ezt az igényt a szerzeteséletnek a nevelői és oktatói, tehát értelmiségi-tanári profilú átalakulása természetszerűen hozta magával, de a romantika is felébresztette a múlt iránti érdeklődést.
A gyűjtemények elhelyezése és bemutatása eredetileg a könyvtár épületéhez csatlakozott, hisz a könyvtár, a bibliotheca ebben a korban szinte az összes kultúrértékek gyűjtését és tárolását is jelentette. Már annak építésekor (1824) a főterem melletti két oldalsó helyiséget elsősorban a gyűjtemények számára tervezték. A könyvtár első gondozói számára magától értetődő volt, hogy ők foglalkozzanak a gyűjteményekkel is. A gyűjteményeket egy szóval múzeumnak nevezték, és a későbbi átalakítások során a könyvtár kilenc kisebb terme szolgált elhelyezésükre, amelyeket conclave-knak neveztek. 1850 táján a könyvtárban az egyes conclavék anyaga következőképen rekonstruálható: festmények, metszetek, érmek, régiségek, herbarium, ásványok, fa és maggyűjtemény, kitömött madarak, daktylothéka.
A Gyűjtemények megteremtése, gondozása és nyilvántartása körül különösen nagy érdemeket szerzett három bencés könyvtáros: Szeder Fábián (1843-1859), Czinár Mór 1842-1870, Kuncze Leó 1870-1878.
Jellemző erre a korra a lelkesedés, amellyel a régmúlt idők emlékeit gyűjtötték össze: maguk a rendtársak, a rendi alkalmazottak, a diákok gyakran adnak be a gyűjteményekbe elsősorban régi pénzeket, régiségeket. A 19. század vége felé azonban már hanyatlóban volt a gyűjtemények tudatos ápolása. A könyvtár rohamos gyarapodása folytán - a festmények kivételével - a gyűjtemények helyileg is kikerültek a könyvtárból. - A Vöröskereszt védnöksége folytán a II. világháború pusztításai a megkímélték Pannonhalmát, így a gyűjteményekben sem történt jelentős károsodás. Később pedig, mivel Pannonhalma 1950-ben átvészelte a feloszlatást, a gyűjtemények - ellentétben más szerzetesházak sorsával - nem szóródtak szét. - Az 1950-es években állami részről megkezdődött az értékes műtárgyak védetté nyilvánítása.



A Képtár
A kiállított kb. 30 festmény között holland és flamand, olasz, spanyol, francia, német és osztrák művészek alkotásai láthatók. A gyűjtemény leghíresebb darabja a németalföldi David Teniers „Brüsszeli búcsú” című festménye. A magyar művészetet Barabás Miklós, Donát János és Jakobey Károly portréi képviselik. *A képtárat, amely ma mintegy 200 festményt és szobrot mondhat magáénak 1833-ban Kovács Tamás főapát alapította.

A metszettár
Főként XVII-XVIII. századi augsburgi és bécsi mesterek munkáit őrzi (3000 lap). Értékes építéstörténeti dokumentumok az itt őrzött több száz éves építészeti tervrajzok.

A numizmatikai-gyűjtemény 25000 darabot számlál. A magyar pénzérmék mellett jelentős római kori éremanyaggal is rendelkezik. Ezek egy része az apátság közelében felszínre került régészeti lelet.

Kincstár:
Az első magyar szerzetesi templom felszerelésének gazdagságát egy XI. század végén feljegyzett inventáriumból ismerjük. Az oklevélben felsorolt arany kelyhek, feszületek, ezüst gyertyatartók és füstölők, jól felszerelt és gazdag templomról tanúskodnak. Az apátság többszöri pusztulása, nem utolsó sorban az 1786-os feloszlatás következtében ebből a kora középkori kincstárból ma semmit sem ismerünk. A jelenlegi kincstár legbecsesebb darabjai, a magyar királyi koronázó palást 1613-ban készült másolata és két XVII. századi, ronde bosse zománcos szobrocskákkal díszített ereklyetartó, Mária Terézia királynő ajándékaként kerültek Pannonhalmára. Jelentős művészi értéket képviselnek a XVIII. századi oltárfelszerelések, monstranciák, ornátusok is.

A régiségtár: A XIX. század vége óta módszeres régészeti kutatások és alkalmi leletmentések eredményeként összegyűlt régiségtár jelentős részét római kori kőemlékek, fémtárgyak és kerámiatöredékek alkotják, amelyek a Pannonhalma környékének provinciális római kultúráját dokumentálják. Ugyancsak a régiségtárban őrzik az építkezések és műemléki épületkutatások alkalmával előkerült középkori kőfaragványokat és padlótéglákat is.

Collections:

"Képzőművészeti gyűjtemény"[125]Show objectsSearch inside
"Képzőművészeti festmény gyűjtemény"[1]Show object
"Képzőművészeti grafikai gyűjtemény"[2]Show objects
"Képzőművészeti szobor gyűjtemény"
"Iparművészeti gyűjtemény"[3]Show objects
"Iparművészeti ötvös gyűjtemény"[11]Show objects
"Iparművészeti textil gyűjtemény"[20]Show objects
"Iparművészeti óra gyűjtemény"
"Iparművészeti bútor gyűjtemény"[1]Show object
"Numizmatikai gyűjtemény"
"Régészeti gyűjtemény"
"Történeti gyűjtemény"
"Természettudományi gyűjtemény"
"Műszaki és technikatörténeti gyűjtemény"
"Fénykép gyűjtemény"
"Kisnyomtatványok gyűjteménye"
"Installáció"[39]Show objectsSearch inside

Objects:

Show objects of the museum at map